A gyulladás a szervezet alapvető védekező mechanizmusa, de bizonyos esetekben ez az, ami a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőjévé válik. A tudósok egyre több bizonyítékot dokumentálnak arra vonatkozóan, hogy a krónikus, alacsony szintű gyulladás összefüggésbe hozható a szívinfarktussal, a stroke-kal és a szívelégtelenséggel. Erről az Amerikai Szívgyógyász Szövetség (AHA) számolt be.
A szakértők szerint a sérülést vagy fertőzést követő akut gyulladás normális és szükséges válaszreakció. A veszélyt a másik típus jelenti – az elhúzódó, enyhe szisztémás gyulladás, amelynek kialakulása évekig tart, és az első szív- és érrendszeri eseményekig észrevétlen marad. Amint azt Brittany Weber, a Southwest Texas Medical Center kardio-reumatológiai és kardio-dermatológiai programjának igazgatója kifejtette, a rossz szokások, a stressz és a mozgásszegény életmód károsíthatja az ereket, és maguk az ateroszklerotikus plakkok is gyulladásos hátteret tartanak fenn. Ez olyan körülményeket teremt, amelyekben az érfal instabillá válik, és sokkal nagyobb a plakk megrepedésének és az azt követő szívinfarktusnak vagy stroke-nak a kockázata.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a szisztémás gyulladás markerei gyakran ugyanúgy előre jelzik a szív- és érrendszeri eseményeket, mint a koleszterinszint.
Éppen ezért az utóbbi években gyorsan nőtt a figyelem e mechanizmus iránt.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kockázat csökkentésének kulcsa az életmódbeli változtatásokban rejlik. Az irracionális étrend növeli a gyulladásos reakciókat, míg a zöldségekben, teljes kiőrlésű élelmiszerekben és egészséges zsírokban gazdag étrend jelentősen csökkenti a gyulladásos markereket. Az alváshiány növeli a kortizolkoncentrációt és serkenti a gyulladást is. A krónikus stressz hasonló hatással bír, a rendszeres testmozgás viszont nemcsak a testsúly normalizálásával, hanem az anyagcsere-folyamatok közvetlen befolyásolásával is csökkenti a szisztémás gyulladásos választ.
A kardiológusok különös figyelmet fordítanak a vírusfertőzésekre: egy nagy metaanalízis kimutatta, hogy az influenzát követő egy hónapon belül a szívinfarktus valószínűsége megnégyszereződik, a szélütésé pedig megötszöröződik. Ezért a szezonális vírusok elleni védekezést a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének részének tekintik.
Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a gyulladáscsökkentő étrend-kiegészítők és a népszerű „méregtelenítő diéták” nem helyettesíthetik a krónikus gyulladást kiváltó okok átfogó megszüntetését. Az „azonnali hatásra” vonatkozó állításokat nem támasztják alá klinikai adatok, maguk a termékek pedig gyakran nem szabályozottak.
